Állateg.tan.19.tétel

A szuka ivari ciklusa

 

Ivarzás /ösztrusz/

Ivarérettség: 6-10 hónapos kortól fél évente ismétlődik, évente 2x

Egyedenként nagyon eltérhet.

-megváltozik a viselkedése

-elszökik

-étvágytalan

-sokat vizel

Szakaszai szakasz:

Elő ivarzás: megindul a tüsző érés, kb.10 nap Graf-féle tüsző. Péra ajakon nyálkás vér.

Fő ivarzási szakasz: a véres váladék áttetszővé válik, ekkor válik le a petesejt /ovuláció/

Utóivarzási szakasz:

Nemi szervek vissza alakulnak.

2 lehetőség:

-nem vemhesül: kialakul a sárgatest

-vemhesül:  60-65 nap a vemhesség

                24 óra alatt meg kell születni az összes kölyöknek

                3 óra lehet a maximális idő különbség két kölyök között

Laktáció: kiszoptatás kb. 8 hét

Visszaalakul a méh formája és a sárgatest fokozatosan elsorvad.

 

Álvemhesség:

Természetes dolog, ősi szokás. A vemhesség tüneteit mutatja, has térfogata is megnő, megindul a tejmirigyek termelése, tárgyakat dajkaságba veszi. Emlőgyulladás, méhgyulladás lehet belőle, gyulladáscsökkentő, antibiotikum. Minél hamarabb ivartalanítani kell.

 

Méhgennykór:

Ivarzáskor és elléskor a méhszáj nagyon megnyílik, fertőző baktériumok, gombák juthatnak be, gyulladásos folyamatok indulnak el. A méhből bűzös nyálka ürül, vérkeringésbe felszívódik, mérgezés /szepszis/ alakul ki. Lázzal jár. Az időben észrevett betegség gyógyítható, súlyosabb esetben meddőséget okoz.

 

Szoptatási tetánia:

A szuka nagyfokú tejtermelése miatt alakul ki. Gyakori a törpe kutyáknál. Lihegéssel, remegéssel kezdődik, tekintete révedező, semmi nem érdekli, még a kölykei sem, majd merevgörcs, rángás, erőteljes fejrázás mely lihegéssel párosul.  Időben történő beavatkozásnál azonban a szuka eredeti egészségi állapota rövid úton helyreáll, de érdemes a kölykök tovább szoptatását megfontolni, mert a tünetek kiújulhatnak. Megoldás a pótanya vagy mesterséges felnevelés.

 

Emlőgyulladás:

 A tejmirigy gyulladása a szoptatási időszakban nagyon nagy veszélyt jelent a kölykökre és az anyjukra egyaránt. Az anyatej a gyulladás következtében baktériumokkal fertőződik, és ez a kölykökre káros. A megduzzadt emlőben fellépő fájdalom pedig arra bírhatja az anyát, hogy ne engedje kölykeit szopni. Az emlőgyulladás súlyos esetekben vérmérgezéshez, nagyon magas lázhoz, hányáshoz és végül a szuka pusztulásához vezethet. Ezért vegyük a fáradságot minden nap, hogy a szuka tejmirigyét megtapogassuk, legfőképpen az utolsó emlőpárt, amelyet a kölykök ritkábban szívnak ki. Ilyenkor azt ellenőrizzük, hogy nincsenek-e bennük csomók vagy keményedések. Az emlőgyulladás, ha egyáltalán az, általában a második hét végén vagy a szoptatás harmadik hetének elején lép föl. Az állatorvos valószínűleg azt fogja tanácsolni, hogy a gyulladt részeket megfelelő kenőccsel dörzsöljük be, a kölyköket pedig ritkábban hagyjuk szopni, és ezzel csökkentsük a tejtermelést, ami azzal az előnnyel is jár, hogy a kölykök kevesebb baktériumot vesznek magukhoz a tej révén. Ilyen esetben természetesen a kölyköket koruktól függően kölyöktejjel vagy cumisüvegből kölyköknek való tejkészítménnyel, esetleg híg péppel kell táplálnunk. Emlőgyulladás ritkább esetben a kölykök elválasztása után is felléphet; ezért a szoptatás vége után is tanácsos időnként egy ideig ellenőrizni, és ha valahol keményedést vagy forróbb részt találunk, azt azonnal dörzsöljük be alaposan az állatorvos által felírt vagy ajánlott kenőccsel.

 

 

Állateg.tan.20.tételA veszettség jogi szabályozása

2009. január 01-től hatályba lépett, a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet előírásai következtében részben megváltoztak az ebek tartásához és kötelező veszettség elleni védőoltásához kapcsolódó szabályok. Ezért az Országos Főállatorvos és a Magyar Állatorvosi Kamara az alábbi tájékoztatóval kívánja elősegíteni az állattartók jogkövető magatartását:
1.) A korábbiaktól eltérően 2009. január 01-től az eb tartója nem a területileg illetékes önkormányzatnak, hanem az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó, az eb tartója által szabadon választott magán-állatorvosnak köteles bejelenteni, ha az állata a három hónapos kort elérte, elhullott vagy elkóborolt, vagy új tulajdonoshoz került.
2.) Az új tulajdonosnak az eb tulajdonába kerülését be kell jelentenie az általa szabadon választott, az állata állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magán-állatorvos felé. A bejelentésnek tartalmaznia kell a legutóbbi veszettség elleni védőoltás helyszínét, időpontját, a védőoltást beadó állatorvos nevét és kamarai bélyegzőjének számát is. A bejelentés történhet a kutya oltási könyvének bemutatásával is.
3.) Az ebek veszettség elleni védőoltásának beadatása továbbra is a kutya tartójának kötelessége. Az állattartó köteles minden három hónapos életkort elért ebet 30 napon belül veszettség ellen saját költségén magán-állatorvossal beoltatni, az oltást az első oltást követően 6 hónapon belül megismételtetni, majd ezt követően a kutyát évenként veszettség ellen beoltatni.
4.) A kutyák veszettség elleni védőoltását valamennyi magán-állatorvos elvégezheti. Az oltást végző magán-állatorvos köteles az oltás beadását a helyszínen az állat oltási könyvében és/vagy az egységes európai állatútlevelében a saját kezű aláírásával és a kamarai bélyegzőjének lenyomatával igazolni.
5.) A rendelet 2009. január 01-től kezdődően a kutyák veszettség elleni védőoltásának igazolására vagy a kutyák, macskák, görények Közösségen belüli mozgásához való útlevélminta létrehozásáról szóló, a Bizottság 2003. november 26-i 2003/803/EK határozatának melléklete szerinti útlevelet (egységes európai állatútlevél), vagy egy új, pontosan meghatározott tartalmú oltási könyvet (Kisállat Egészségügyi Könyv) ír elő. Az új típusú oltási könyvek egyedileg sorszámozottak, a sorszámokat a Magyar Állatorvosi Kamara adja ki.
6.) 2009-ben az ebek veszettség elleni védőoltásának igazolásához csak azoknak az állatoknak kötelező az új, a rendelet előírásainak megfelelő Kisállat Egészségügyi Könyv kiállítása, amelyek 2009. január 01-ig még nem kapták meg az első veszettség elleni védőoltásukat, vagy az oltási könyvüket pótolni szükséges, esetleg az állat tulajdonosának a személye megváltozik. Minden egyéb esetben a 2009. év folyamán változatlanul használhatóak a korábban kiállított oltási könyvek. 2010-ben valamennyi, a rendelet előírásainak meg nem felelő oltási könyvet le kell cserélni legkésőbb akkor, amikor az állatot veszettség ellen beoltják. 2010. január 01-től már csak a rendelet előírásainak megfelelő Kisállat Egészségügyi Könyvben vagy az egységes európai állatútlevélben igazolható a veszettség elleni védőoltás beadása.
7.) Azt az ebet, amelyik nem részesült az életkorának megfelelően előírtak szerinti (érvényes) veszettség elleni védőoltásban, veszettség szempontjából aggályosnak kell tekinteni. A veszettség szempontjából aggályos állatot tizennégy napra hatósági megfigyelés alá kell vonni, és – amennyiben még nincs – az ebeket elektronikus azonosító transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochippel) a tulajdonos költségére meg kell jelölni. A megfigyelés
megszüntetésével egy időben az érvényes veszettség elleni védőoltással nem rendelkező eb veszettség elleni beoltását el kell rendelni. Az oltatási kötelezettség elmulasztásakor az állat tartójával szemben bírság is kiszabható.
8.) Az állattartó köteles az oltási könyvet megőrizni, azt a veszettség elleni védőoltás beadatását ellenőrző állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdon átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából.          

Közegészségügyirendszabályok                                                                                                                                      22. § (1) A hatósági állatorvos köteles a területileg illetékes háziorvost írásban értesíteni, ha működési területén
a) veszettséget vagy veszettség gyanúját állapítja meg;
b) veszett, veszettségre gyanús kutya, macska vagy vadon élő állat, továbbá aggályos eb embert mart (harapott, karmolt stb.) meg, s erről tudomást szerzett.
(2) A hatósági állatorvos a háziorvosnak küldött értesítésben köteles felsorolni azoknak a személyeknek a nevét, akik a veszett vagy veszettségre gyanús állatokkal közvetlenül kapcsolatba kerültek, és/vagy akiket a kutya, macska vagy vadon élő állat megmart. Egyúttal tájékoztatni kell a háziorvost az általa tett intézkedésekről és annak eredményeiről is.
(3) A sérültet ellátó orvos köteles minden ebtől, macskától vagy vadon élő állattól származó sebesülés észlelése esetén, az eset körülményeiről rendelkezésére álló információkat, különös tekintettel az állattartó nevének és lakcímének közlésével, az eset helye szerint illetékes hatósági állatorvost haladéktalanul írásban értesíteni. A hatósági állatorvos az értesítés alapján köteles a szükséges intézkedéseket késedelem nélkül megtenni.

 

 

Oldal: állateg.tételek 19-20.
Elköltöztem!!! Hívja Lakner Petrát - © 2008 - 2024 - upollokutyakozmetika.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat